Két összefoglaló cikk a Filmszemle kisjátékfilmes versenyprogramjáról és a magyar sci-firől:
Kúltura.hu:
Kicsik versenyben: megcsillan a nagyság
Apertúra Magazin:
Egy lépés előre, fél hátra – Magyar sci-fi
Sunday, February 15, 2009
Kritika
Apertúra Magazin:
Tuesday, February 10, 2009
Kritika
Cikk a bama.hu-n:
Filmszemle: játszottak a képekkel a Szulamitban
és még egy a Filmtett portálról:
"A legfigyelemreméltóbb sci-fi – már csak azért is, mert saját blokkot kapott – Csátich Renátó Szulamit című, romantikus szálakat is hordozó werkfilm-paródiája. A cselekmény két idősíkon fut, amelyek természetesen a végén kihagyhatatlanul összemosódnak. A Szulamit remekül visszaadja a posztapokaliptikus hangulatot, ugyanakkor egy amatőr filmforgatás összes tárgyi és érzelmi viszontagságát magába foglalja. A dialógok sajnos kicsit vontatottra sikeredtek, ezért csak megfeszített koncentrációval tarthatja fent a néző mozizásban elfáradt figyelmét."
A teljes cikk itt.
Sunday, February 8, 2009
macskásember vs. szulamit
és ami a hivatalos oldalakról lemaradt:
hosszú és kimerítő levél lett, sokkal kevésbé egzakt, mint a független feszkó után, de hát most ez jött
de a lényeg.
a zsűri értékelés összefoglalójához hozzá kell tennem, hogy Balog Sándor azt is mondta, hogy a miénk volt a legvitatottabb film, ami igazából tök pozitív, mert azt jelenti, hogy azért bökte a csőrüket, nem tudtak csak úgy átsiklani felette. és abban is megegyeztek, hogy a fényképezés tuti! mondjuk az vicces volt, hogy azt is mondták, hogy zavarta őket a sok futkosás a kamerával (szóval igazából asszem a homevideós részekkel nem voltak kibékülve, amire B.S. azt mondta, nevezzük "dokumentarista" részeknek:).) ezzel kapcsolatban mondták, hogy céltalannak meg tolakodónak érezték a technika jelenlétét, és ekkor jöttem rá, hogy valami mégsem úgy állhatott össze nekik.
az a vicces, hogy a sci-fi részektől igazából mindenki el van ájulva, és lehet, hogy gyagya vagyok, de azt gondolom, hogy az embereknek pont emiatt kéne látniuk, hogy tudnánk mi egy hatalmas, látványos, nyugis sci-fit csinálni, de hát nem ez volt a cél :) és ha más miatt már nem legalább ezért gondolhatnák, hogy akkor valószínüleg a homevideós részekben sem véletlenül vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. na de mindegy, ez csak úgy eszembe jutott, mert már bennem is átfordult tizenötmilliószor a film, amióta fesztiválozós szemmel nézem.
és aztán még egy dolog ami két dologból tevődik össze.
1. a zsűri mondta, hogy jobban meg kellett volna vágni, meg hogy mennyire fontos a kritikus külső szem és hogy már a készítéskor tudni kell, hogy kiknek szánjuk a filmet.
2. vmelyik film.hu-s cikkben futottam bele, hogy a zsűri azt nyilatkozta, hogy a kisjátékfilmes alkotók között sok a fiatal, akik még várják a visszajelzést. és ebből a kettőből jöttem rá, hogy mi az ami végképp megváltozott bennem mostanra.
olyan hangnemben beszéltek, mintha azt hinnék, hogy odamegyünk, meghallgatjuk, aztán hazarohanunk és elkezdjük újra vágni a filmet. fontos a kritika, persze, de ahol két óra alatt kéne végigbeszélni harminc filmet, ott nem jöhet igazi kritika, és nekem az már nem kritika, ha azt mondják, hogy feszesebbre kéne vágni a filmet. na és ezért írtam még vmelyik korábbi e-mailemben, hogy már nem érdekelnek a kritikák. legalábbis az ilyenek, amik mintha nem lépnék át egy diákfilm fesztivál stílusát :)
ez a közönség ajnározás meg, hogy tudjuk, hogy kinek szánjuk a filmet, mintha azt súlykolnák, hogy miért nem kedveztünk a közönségnek, miért nem lett "fogyaszthatóbb" ez a film, hát erre mit mondjak? ezt a hozzáállást filmnéző emberként is visszautasítanám :)
ja, és hogy jön ide a macskásember? na hát volt egy rövidfilm, aminek az volt a címe, hogy a Macskásember 0, alcím: avagy az orosz montázsiskola hatása egy magyar macskára, és hát ettől a filmtől is el volt szállva a zsűri, meg annak a kritikának a végén is ezt emlegetik, ahol a kisjátékfilmes blokkokról írnak és emiatt még konzultálnom kell a fiúkkal (vagy a pszichológusommal), mer sztem annyira nem volt nagy szám ez a film, igazából nekem az alcíme jobban tetszett, mint maga a film :) És Balog Sándor, amikor a Szulamitról beszélt, mosolyogva azt mondta, óhatatlanul a Stalker jutott eszébe, főleg a helyszínek miatt, na hát így.
az egyetlen dolog, ami miatt igazán kiakadtam, hogy direkt a mi filmünknél hangsúlyozták ki, hogy vkinek mindig ott kellett volna lennie a vetítéseken, hogyha baj van, akkor jelezze, meg minden. hát ez nevetséges. biztos én vagyok már megint a naiv, de miután az ő elvárásaik 150%-ak voltak, azt hittem ez visszafelé is működik, főleg mivel időben megkapták a vetítési kópiákat, hát még a rövidfilmestnek se láttunk neki úgy, hogy előtte ne ellenőriztük volna a technikát, akkor a filmszemlétől ezt nem lehet elvárni???
az meg már csak Leiszivel dizájnos szemünket bántotta, hogy a Szemle spotja nevetségesen gyenge volt:)
és akkor még a végére:
Pepe is már írta, hogy többen is jelezték neki, akik most látták, hogy mennyire bejött nekik a film, néztem a blog statisztikát és a szemle alatt ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma, meg a flickrt is nézték láthatóan.
szombat reggel, mielőtt elindultunk, amikor félálomban kóvályogtam kávét főzni, a család már nézte a tvt, zene tvt és a Take on me szólt.
a vasárnap reggeli vetítésre ültünk be, amikor a villamosról leszállva éppen rohanni akartunk át a zebrán tök véletlenül belefutottunk S-ba és N-be.
V és B barátomnak is bejött (B aznap este mégegyszer megakarta nézni dvdről:)) és tök vicces volt, hogy egymástól függetlenül azt mondták, hogy tök várták, hogy majd látni fogjuk a lépegetőket, mert a Pepe olyan jól beszél róluk, és Leiszi emiatt már komolyan elgondolkodott rajta, hogyha lesz ideje csinál egy lépegetőt, csak úgy
üdv
E
Monday, February 2, 2009
Szulamit a Filmszemlén - 3#
Rövid értékelések a film.hu-n.
A kisfilmes zsűri értékelése
"Szulamit: Cs. Nagy Sándor mindenkinek ajánlotta, hogy az alkotók közül valaki legyen ott a vetítéseken, mert ez esetben is problémák voltak a vetítési képaránnyal. Balog Sándor hozzátette: formailag jópofa módon van elválasztva a dokumentarista- és a játékfilm-rész, de tartalmilag nem annyira. Képileg nagyon szépen komponált, nagyon szépen fotózott, de feszesebbre kellett volna vágni, mert így egy ponton túl unalmassá vált. Meg kell találni az arányokat, ehhez szükséges a külső szem!"
A teljes cikk itt.
Agykalandfilmek
"Az intellektuális cicaparádénak és a férfi-nő viszonyokat vizsgáló értekezésnek egyfajta szintézise jelenik meg a Szulamitban, amely formáját tekintve az előbbihez hasonlóan épít a filmes reflexióra, míg tartalmi szempontból az utóbbi tematikáját, a kapcsolatok értelmezhetőségét, vagy éppen megfoghatatlanságát helyezi középpontba. Csátich Renátó filmje hűen követi a jól ismert „film a filmben“-stratégiát, története több síkon bonyolódik: egy science-fiction film forgatásával párhuzamosan magából a készülő filmből is látunk jeleneteket, mialatt a stáb és a két főszereplő kapcsolata is bomlásnak indul, a valós események pedig fokozatosan leválaszthatatlanná válnak a fikciótól. Az alkotók részéről koncepcióban ugyan nem volt hiány, az érdektelen dialógusok azonban már a film első harmadától megkezdik hatékony pusztításukat, így a Szulamit a maga 63 percével, nem csupán a kisjátékfilm-kategória, de a nézők türelmének határait is feszegeti."
A teljes cikk itt.
Subscribe to:
Posts (Atom)
